A Saab a mai nap sajtótájékoztatót tartott a Gripen harci repülogép norvégiai értékelésérol. Meglátása szerint több nehezen értelmezheto rész is van a norvég parlament elé terjesztett javaslatban.
A Saab vezérigazgatója Åke Svensson és kommunikációs igazgatója Cecilia Schön Jansson.
Az alábbiakban foglaljuk össze a Saab észrevételeit:
A Saab már harmadik éve vesz részt abban a beszerzési eljárásban, amellyel a norvég kormány az F-16-os gépparkot tervezi lecserélni. Mindvégig úgy érzékeltük, hogy egy minden szakmai szempontot kielégíto, nyitott folyamat részesei vagyunk, és rendkívül jó kapcsolatot ápoltunk a norvég tárgyalópartnerekkel.
Több ezer muszaki, gazdasági és szervezési kérdést kellett megválaszolnunk ez ido alatt – és minden esetben egyértelmu visszajelzést kaptunk arról, hogy válaszunk kielégíto volt. Az ilyen jellegu beszerzési eljárások esetében rendkívül fontos, hogy a vásárló hozzájusson minden olyan információhoz, amely alapján érdemben dönthet. Soha nem merült fel bennünk, hogy ne ez lenne a helyzet. A norvég kormány jelezte, hogy szoros gazdasági és ipari együttmuködést szeretne a két ország között, és ezért nagy súlyt fektetett a potenciális együttmuködési területek feltárására.
A norvég miniszterelnök november 20-i bejelentése, miszerint Norvégia az amerikai F35 Joint Strike Fightert (JSF) választotta, meglepetésként érte a Saabot. A döntés indoklására felhozott érvek ugyanis kevés, vagy semmilyen kapcsolatban nem álltak a beszerzési eljárás addigi részével. A Gripenrol kiadott norvég technikai jellemzésben és költségelemzésben nem ismertük fel magunkat – mintha egy másik ajánlatról és másik repülogéprol beszélnének. A részünkrol kilátásba helyezett, 50 milliárd norvég korona értéku ellentételezési program mintha szintén nem számítana.
A Saab természetesen tiszteletben tartja Norvégia jogát arra, hogy olyan harci gépeket vásároljon, amilyet kormánya szeretne. Elég régen jelen vagyunk ebben az iparágban ahhoz, hogy tudjuk: ezeket a döntéseket több szinten és több szempontból hozzák. Némely kedvezo számunkra, némely nem. Ugyanakkor a Saab fontosnak tartja egyértelmuen kijelenteni: azok az érvek, amelyeket a norvég kormány a közvélemény elé tárt, minden bizonnyal nélkülözik az alapos felmérést. Az a kijelentés, hogy a Gripen nem felel meg Norvégia muködési követelményeinek, és hogy a Gripen alapvetoen a drágábbik megoldás lenne, véleményünk szerint sajnálatosan hiányos, sot hibás elemzésen alapul. Nemcsak cégünk számára fontos, hogy néhány tényt tisztázzunk, hanem jelenlegi és jövobeni vásárlóink, partnereink és részvényeseink számára is.
A Saab alaposan megvizsgált minden információt, mellyel a norvég kormány indokolta döntését. Véleményünk szerint:
- az a kijelentés, hogy Gripen nem felel meg a norvég légiero muködési követelményeinek, olyan szimulációkon alapul, melyeket hiányos vagy nemlétezo adatok birtokában végeztek
- a vélelmezett élettartami költségek nem a Gripen rendszer muködtetési tapasztalatain alapulnak, hanem önkényes feltevések és számítási modellek eredményei
- a számítások alapját képezo feltételrendszer egyrészt erosen megváltoztatott adatokon, másrészt norvég vélekedéseken alapul.
Hiányos adatokon alapuló szimuláció
Fontos megvizsgálnunk azt a kijelentést, hogy a Gripen nem felel meg Norvégia muködési követelményeinek. Ez a kijelentés olyan szimulációkon alapul, melyek számunkra eddig ismeretlenek voltak. Amennyire meg tudjuk ítélni, ezeket a szimulációkat hiányos teljesítmény-adatokra alapozták, már csak azért is, mert ezeket az adatokat a Gripenrol tolünk a svéd kormány be nem kérte, illetve ezekrol tudomásunk nem volt. A norvég értékelobizottságnak tehát nem lehettek birtokában azok az adatok és paraméterek, melyekre a kihirdetett döntést alapozhatták. A Saab ezért úgy látja, hogy a számára korábban ismeretlen szimulációkból levont messzemeno következtetések elégtelen információn alapulnak.
Árösszehasonlítás hibás feltevésekkel
A Gripen egyik legnagyobb elonye a rendkívül versenyképes élettartam-költség. Más gépekkel összevetésben a Gripen igen költséghatékony. Ezért a Saab nagyon megdöbbent azon, hogy a norvég értékelobizottság szerint a Gripen élettartam-költsége magasabb, mint vetélytársáé. Ez nem egyezik azzal, amit mi a különféle géptípusok üzemeltetési költségeirol tényszeruen tudunk. Ha ezek a számítások helyesek lennének, a JSF akkor is olcsóbb lenne, ha Svédország kifejlesztene és Norvégiának ajándékozna 48 Gripen NG (Next Generation) harci gépet – ami nyilvánvaló képtelenség.
Az is kiderült számunkra, hogy a norvég számítások eddig nem említett feltételeken alapulnak, és rengeteg találgatást és újraszámítást tartalmaznak. A Saab elemzése szerint a norvég értékelobizottság számításainak csupán 20%-a alapul a svéd ajánlatban szereplo adatokon és tényeken. A fennmaradó 80%, véleményünk szerint, nem az általunk eljuttatott adatokon alapul, hanem házon belüli becsléseket tartalmaz.
A gépek számát 48-ról 58-ra, a muködési élettartamot pedig 25-rol 35 évre emelték. Ez két új feltétel alapveto fontosságú a számítások szempontjából. Rendkívül szokatlan, hogy ezeket a számításokat egyoldalúan végezték el, ami a lehetoségek felmérésének torzulásához vezetett.
A számításokra alapveto hatással volt további három tényezo – az upgrade költség, az üzemanyagfogyasztás és a gépek lezuhanási mutatója. Véleményünk szerint az értékelobizottság mindhárom területen saját feltételezéseit használta a számítások során, melyek köszönoviszonyban sincsenek a svéd ajánlattal, vagy a Gripen tapasztalatokkal.
A Saab saját upgrade költség számításai 50 év fejlesztési és upgrade tapasztalatain alapulnak, hiszen már ennyi ideje üzemeltetjük a gépeket Svédországban, Dániában, Finnországban, Ausztriában, Magyarországon és Csehországban. Norvégia saját F-16-ossal szerzett tapasztalatait alkalmazta ezekben a számításokban, pedig az F-16-os teljesen más, a Gripennel össze sem hasonlítható típus. A norvég bizottság által kiszámított upgrade költség nagyságrendekkel magasabb, mint amit a svéd hatóság, illetve a Saab kiszámított és a norvégok rendelkezésére bocsájtott.
Az általunk kiszámolt üzemanyagfogyasztás százhúszezer, Gripennel repült órán alapszik. A norvég követelmények alacsony fogyasztást igényeltek, és a bizottság úgy döntött, hogy jócskán megemeli az általunk rendelkezésére bocsájtott értékeket, és ezzel további költségvonzatot teremt.
A gépek pótlási költsége is része ezeknek a számításoknak – melyek szerint 35 év alatt a flotta majdnem fele lezuhan. Ez a rendelkezésre álló Gripen statisztikák szerint teljes képtelenség. A bizottság viszont így további milliárdokat adott a végso költséghez.
Meg kell említenünk azt is, hogy a norvég értékelobizottság több kérdésünkre nem adott választ: nem árulták el, milyen valutaárfolyammal számoltak, milyen áron számoltak további gépek vásárlásával, milyen további szempontok játszottak szerepet az árkalkulációban, és milyen fegyverzet-beszerzési összeggel kalkuláltak.
A Saab nem kapott semmi olyan információt, amely megkérdojelezné eredeti számításaink pontosságát. Ugyanakkor, még ha az új szempontok alapján újra el is végeznénk a számításokat, a Gripen összköltsége akkor is jóval alatta maradna a Norvégia által nyilvánosságra hozott számoknak.
Az értékelést Norvégiában külso minoségellenorzési eljárásnak vetették alá. Mivel véleményünk szerint a gazdasági szempontok értékelésénel rengeteg ésszerutlen és megalapozatlan feltételezést és számítást vettek figyelembe, hasonló kételyeink támadnak a muködtetési szempontok értékelésével kapcsolatban is.
Új piacok felé
A Saab tiszteletben tartja Norvégia döntését és tisztában van vele, hogy ezeket a döntéseket többféle, politikai és más szempontok is vezérlik. Alaptalannak és indokolhatatlannak tartjuk azonban azt a kijelentést, hogy legfobb termékünk ne felelne meg vásárlóink igényeinek jövobeni fenyegetés esetén. Azt is ésszerutlennek tartjuk, hogy a norvég értékelési bizottság termékünk árát valótlan adatok alapján számította ki. Fontos kijelentenünk, hogy sem a múltbeli tapasztalatok, sem a közismert tények nem támasztják alá azt a kijelentést, hogy a Gripen teljesítménye nem elégséges, ára pedig túl magas.
A Saab továbblép, és olyan piacokra koncentrál, ahol tényleges a szándék, hogy a Gripent valós adatok alapján értékeljék, és ahol oszinte érdeklodés jelentkezik hosszútávú ipari együttmuködési programok létrehozására. A Gripen igen versenyképes alternatíva, mind muködtetési, mind gazdasági szempontból. A Saab célja továbbra is az, hogy 200 gépet értékesítsen az exportpiacon - jelenleg nyolc potenciális vásárló országban vagyunk aktívak. Biztosak vagyunk abban, hogy a közeljövoben sok sikeres megállapodást fogunk kötni.